Vox Populi: Választás 2026
Mandátumbecslések alakulása
a szimuláció alapján, 60 napos súlyozott mozgóátlag.
Ez az ábra az áttekintés oldalon látható szavazatarány-becsléseket fordítja át mandátumbecslésekké az itt részletesen leírt adatok és feltevések felhasználásával. További részletek a mandátumszámításaink eredményeiről (egyéni és listás mandátumok száma pártonként, győzteskompenzáció hatása, különböző parlamenti többségek valószínűsége, illetve minden szám statisztikai hibahatára) érhetők el itt, valamint a fenti menüben a “Részletes becslés” pontra ráklikkelve.
Egyéni választókerületek
Hol fog eldőlni a választás?
Az alábbi térkép azt mutatja, hogy a becslés alapján hol nyerhet magabiztosan (5%+ előnnyel) a Fidesz vagy a Tisza, és melyek lehetnek a választást eldöntő csatatér körzetek (utóbbiak fehér színnel jelennek meg a térképen).
Az egyéni körzetek döntik el a választást
A jelenlegi magyar választási rendszerben az egyéni kerületi szavazatoknak sokkal nagyobb hatása van a mandátumok megoszlására, és ezáltal arra, hogy ki kormányozhat, mint a listás szavazatoknak. Akik csak az utóbbival rendelkeznek - tehát a levélben szavazó kisebbségi magyarok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel -, azoknak a szava minimális mértékben változtatja meg a parlament összetételét, míg az egyéni kerületi szavazattal is rendelkező összes többi szavazók közül akár pár tucat vagy pár száz is átbillenthet majd egy-egy egyéni kerületet fideszesről tiszapártivá, vagy fordítva. A választókerületek határai azonban úgy vannak meghatározva, hogy a Fidesz kevesebb szavazatttal is megszerezheti ezek többéségét, mint a TISZA. Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, akkor a TISZA Pártnak kb. 4-5-6 százalékkal több egyéni kerületi szavazatot kell szereznie az ország egészében, mint a Fidesznek, hogy a kormányváltást pártoló többség alakulhasson ki a parlamentben.
A kis pártok esélyei
Bejutás esélye
Érdemes egy kisebb pártra szavazni?
Ha Fidesz és a TISZA egymáshoz nagyjából hasonló számú mandátumot nyernének - tehát ha a TISZA Párt csak pár százalékponntal kap több szaazatot, mint a Fidesz -, akkor befolyásolhatja a parlamenti többség összetételét és a kormányalakulást az, hogy hány és melyik kisebb párt jut az országgyűlésbe. A baloldalon megjelenő “Bejutás esélye” oszlopban láthatók a Vox Populi számításai arról, hogy a közvélemény-kutatások alapján mi a százalékos esélye egyes kisebb pártok mandátum-szerzésének. A kisebb pártoknak kb. 5,25%-nyi listás szavazatot kell szereznie ahhoz (a levélszavazatok nélküli szavazatok között) ahhoz, hogy átlépjék a mandátumszerzéshez szükséges 5%-os küszöböt, mivel levélszavazatokra csak elhanyagolható mértékben számíthatnak. Ha viszont olyan állampolgárok is szavaznak az ő egyéni kerületi jelöltjeikre, akik a TISZA Pártra szavaznának máskülönben, akkor a kis pártokra adott egyéni kerületi szavazatok sokkal több mandátumtól foszthatják meg a TISZA-t, mint ahány plusz listás mandátummal támogathatná a kormányalakítását a kis párt akkor, ha esetleg szerez pár listás mandátumot. Ugyanez igaz egyébként a Fideszre is, hiszen a Mi Hazánk jelöltjeire adott egyéni kerületi szavazatok nagyban csökkenthetik a Fidesz kormányalakításai esélyeit.
Ezek az ábrák azt mutatják, hogy hány listás mandátumra számíthatnak a kisebb pártok a számításaink szerint, amelyek azt feltételezik, hogy az ilyen méretű pártok egyéni kerületi jelöltje nagyjából kétharmadannyi szavazatot kapnak, mint maga a pártlista. Ha a kétharmadnál kisebb lesz az arány, akkor persze előfordulhat, hogy csak 4 mandátumot szerez egy mondjuk 5,5%-os támogatottságú párt. Minél valószínűbb, hogy 5% alatt marad egy párt listás eredménye, annál valószínűbb, hogy nulla mandátumot fog szerezni.